A mélyfúrás során a fúrólyuk egyensúlyának fenntartása alapvető fontosságú. Ez az egyensúly a fúrólyukba juttatott öblítőfolyadék hidrosztatikus nyomása és a föld mélyén lévő kőzetrétegek pórusnyomása közötti érzékeny viszony. Ha ez megbomlik - például a nem megfelelő iszap sűrűsége, a fúrócső kiemelése vagy gázbelépés miatt -, az súlyos következményekhez vezethet: kitörés, robbanás, mérgező gázok kibocsátása, vagy a fúróberendezés súlyos károsodása.

A munkavédelmi kockázatok nem csupán elméleti jellegűek.

1. Fizikai kockázatok és veszélyek
   • Tűz és robbanás: a kőolaj és a földgáz, mint a legtöbb szénhidrogén, rendkívül gyúlékony és robbanásveszélyes anyag, ezért egy villamos vagy statikus elektromosság általi szikra is okozhat tüzet vagy robbanást. A „Piper Alpha katasztrófa 167 emberéletet követelt, miután egy szivárgás súlyos tüzet okozott. Ilyen körülmények között továbbra is a tűz a halálos balesetek leggyakoribb oka, ezt követi a megcsúszás, elbotlás és esés, leeső tárgyak és elektromos hibák” ^[1].
   • Magas nyomású rendszerek: a fúrási és kitermelési folyamatok során magas nyomáson, akár pl. 350 baron szabadulhatnak ki gázok és folyadékok, amelyek a bőrszövetekbe vagy belső szervekbe kerülhet, rosszabb esetben vágási sebet is okozhat.
   • Emelőgépek használata: a túlterhelés miatti meghibásodás, leeső teher, borulás, áramütés vagy kezelési hibák mellett az emelőkötelek, láncok, rögzítőelemek épsége fontos a balesetek megelőzéséhez.
   • Extrém időjárási körülmények: a fúrási tevékenység jellemzően külterületen történik, ahol erős szél, viharok és hideg vagy épp ellenkezőleg, forró hőmérséklet is veszélyt jelenthet.
   • Zaj és vibráció: a fúrótornyok és egyéb nehéz gépek folyamatos zaj- és rezgésterhelést okoznak, amely halláskárosodáshoz vagy más egészségügyi problémákhoz vezethet. Az amerikai NIOSH becslései szerint az olaj- és gázkitermelő munkások 76%-a veszélyesen magas zajszintnek van kitéve, ami hosszú távon halláskárosodást okozhat. A zajnak kitett dolgozók 25%-ának nehézséget okoz a beszédértés, míg további 11% fülzúgást tapasztal. Mivel a halláskárosodás fokozatosan alakul ki, elengedhetetlen a folyamatos hallásvédelem ^[2].
   • A leggyakoribb foglalkozási megbetegedés az Európai Unióban a munkahelyi zaj okozta halláskárosodás ^[3].
2. Kémiai kockázatok
   • Mérgező gázok kitörése fúrólyukból: hidrogén-szulfid (H₂S) és más veszélyes gázok belélegzése halálos is lehet.
   • Olajpárlatok és oldószerek: hosszú távú expozíciójuk légzőszervi és bőrproblémákat okozhat.
3. Ergonómiai kockázatok
   • Nehéz fizikai munka: a nagy terhek emelése, rossz testtartás és ismétlődő mozdulatok sérülésekhez vezethetnek.
   • Fáradtság és hosszú munkaidő: az olajiparban gyakran 12 órás vagy hosszabb műszakok vannak, ami fáradtságot és csökkent koncentrációt eredményezhet.
4. Pszihoszociális kockázatok
   • Stressz és elszigeteltség: a hosszú ideig tartó távolság a családtól, a monotonitás és a stressz, amely különböző szomatikus és pszichoszomatikus betegségek okozója lehet.

A megelőzés több szinten valósul meg. Elsődleges szerepe van a kitörésgátló rendszereknek (BOP), amelyek kritikus helyzetben azonnal lezárják a fúrólyukat. A nyomásfigyelés és az iszapkezelés precíz szabályozása szintén elengedhetetlen a fúrás stabilitásának enntartásához. Emellett a személyzet megfelelő védőfelszerelése - megfelelő ruházat, gázmaszk, hallásvédelem - és a rendszeres, gyakorlatorientált biztonsági képzés is alapfeltétel.

Jogi szempontból azonban még mindig jelentős hiányosságok vannak. A robbanásveszélyes zónák minősítése és dokumentálása nem teljeskörű, különösen a zónák minősítése és kiterjedése tekintetében. Jelenleg a tervező mérnökök egyéni mérlegelésére van bízva a zónák kijelölése, ami bár teret enged a szakmai szabadságnak, nem feltétlenül garantálja az egységes biztonsági szintet.

A jövő egyik fontos iránya az intelligens védőeszközök (például hőmérséklet-, gáz- vagy mozgásérzékelőkkel ellátott sisakok és ruházatok, amelyek képesek valós időben figyelmeztetni viselőjüket a veszélyes környezeti tényezőkre vagy egészségügyi problémákra, így megelőzve a baleseteket és egészségkárosodásokat) és az automatizált rendszerek alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a valós idejű veszélyérzékelést és gyors beavatkozást. A mesterséges intelligencia alapú nyomásfigyelő algoritmusok, vagy a robbanásbiztos, távolról vezérelhető műszerek jelentősen csökkenthetik az emberi kitettséget a veszélyes környezetekben.

Összegzésként elmondható: a fúrólyuk egyensúlyának megbomlása nem csupán technológiai, hanem súlyos munkavédelmi és robbanásvédelmi kérdés is. A földgázhoz vezető út nem csak mély, hanem veszélyekkel is teli - ezért kulcsfontosságú a megelőző szemlélet, a szigorú szabályozás és a gyakorlatban is működőképes biztonsági rendszer együttes alkalmazása.