A robbanásveszélyes zónák pontos meghatározása
A robbanásveszélyes zónák pontos meghatározása A robbanásveszélyes zónák pontos meghatározása az ATEX 137 irányelv, illetve annak honosítása a 3/2003. (III. 11.) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló FMM-ESzCsM együttes rendelet alapján történhet, hiszen az irányelv szerint minden munkáltatónak kötelező azonosítania a robbanásveszélyes zónákat. Ezek mellett más iparágakban (pl.: bányászat, olaj- és gázipar, vegyipar stb.) speciális jogszabályok, rendeletek, szabványok, irányelvek segítségével is besorolhatjuk a zónákat. Alapvetően három zónát különböztetünk meg:
- 0-ás zóna: a robbanásveszélyes atmoszféra folyamatosan vagy hosszú ideig van jelen, tehát a robbanásveszély állandó vagy hosszú ideig fennálló az adott munkahelyen.
- 1-es zóna: a robbanásveszélyes atmoszféra jelen lehet normál működési körülmények között is, tehát a robbanásveszély akár hosszabb ideig is előfordulhat a munkahelyen.
- 2-es zóna: a robbanásveszélyes atmoszféra jelen lehet normál működési körülmények között is, de nem hosszú ideig, a robbanásveszély alkalomszerűen fordul elő és az nem feltétlenül marad fenn sokáig.
Robbanásveszélyes gáz vagy gőz közeg esetén a robbanás elleni védelem egyik legfontosabb szabványa, az MSZ EN 60079-10-1 alapján arra is van eshetőség, hogy EH, azaz az elhanyagolható zóna alakuljon ki. Az elhanyagolható (EH) megnevezés és értelmezése (nem-robbanásveszélyes) nem jelenti azt, hogy ott robbanásveszélyes légkör illetve robbanás/tűz nem alakulhat ki, csupán arra utal, hogy amennyiben ezek kialakulnak és bekövetkeznek, akkor jelentős (tűz)kár nem várható. Az ilyen jellegű telepítési környezetre vonatkozóan, mivel a kibocsátóforrás közvetlen közelében a robbanóképes közeg kellő hígulása nem minden időpillanatban biztosított, ezért biztonsági okokból egy minimum 0,5 méter (védő) távolságot kell tartani, mely kiterjedésen belül az aktív gyújtóforrás lehetőségét kerülni kell.
A pontos zónabesorolás segít abban, hogy a megfelelő műszaki és/vagy szervezési védelmi intézkedéseket alkalmazzuk:
A robbanásveszélyes környezet kialakulásának megelőzése
Elsődleges védelemként, hogy lehetőleg a robbanásveszélyes környezet ki se alakuljon, a zárt rendszer betervezésén túl, a technológia és a környezet ismeretében jellemzően olyan műszaki fedővédelmeket tudunk ajánlani, amelyek meggátolják, hogy a robbanóképes koncentrációjú közeg jelen legyen térben, pl.: gázérzékelő és szellőztető rendszer, a zárt rendszer megbontása előtti inertizálás, stb.
Kialakuló közeg esetén a gyújtás megakadályozása
Másodlagos védelemként egy robbanóképes közeg meggyújtásának megakadályozása illetve a gyújtás valószínűségének lecsökkentése, olyan műszaki és szervezési intézkedéseket jelenthetnek, mint pl. megfelelő, ATEX tanúsítvánnyal rendelkező eszközök alkalmazása, sztatikus feltöltődés elleni védelem kialakítása, mechanikus jelenségek (szikraképződés, forró felület, stb.) elleni védekezési módok kiépítése, a munkavállalók megfelelő munkaruházattal és védőeszközökkel való ellátása stb.
Egy esetleges robbanás hatásainak csökkentése
Harmadlagos védelemként olyan elemek betervezése, amelyek egy esetleges robbanás hatásait csökkentik, pl. hasadó-nyíló felületek beépítése stb.
További szervezési intézkedések
A robbanásveszélyes környezetekben további szervezési intézkedéseknek is kulcsszerepük lehet, például:
Munkavállalók képzése és az Rb-s tudatosság növelése
- A rendszeres ATEX képzések megtartása,
- A vészhelyzeti protokollok megismertetése és gyakoroltatása,
- A megfelelő munkaruházat és védőeszközök használatának ellenőrzése stb.
Rendszeres karbantartás és ellenőrzések
- Az elektromos rendszerek folyamatos ellenőrzése,
- ATEX tanúsítvánnyal rendelkező eszközök rendszeres felülvizsgálata,
- EPH hálózat felügyelete, felülvizsgálata,
- A szellőzőrendszerek ellenőrzése és karbantartása stb.
Összegzés
Az ATEX környezetben dolgozók, valamint az értékes technológia védelme érdekében kulcsfontosságú a megfelelő előírások betartása, az eszközök és munkakörnyezet megfelelő kialakítása, valamint a folyamatos oktatás és karbantartás. Egy jól kialakított biztonsági rendszer nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést biztosítja, hanem életeket is menthet, továbbá hosszú távon üzemelő technológiát is eredményezhet.
